Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Püspökladányi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége
4150 Püspökladány, Kossuth u. 10.
Tel: 06-54-451-555 Fax: 06-54-451-555
E-mail: Puspokladany.HOT@katved.gov.hu
Szám: 09/2/246-1/2012/PL KIR
Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló égetés szabályairól
Ü.i.: Kiss Péter tű. fhdgy.
Valamennyi Önkormányzat Jegyzője
Tisztelt cím!
A mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló égetés szabályai
A mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló, aljnövényzet (száraz fű, avar) égetésével, valamint a tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével összefüggésben az alábbi tájékoztatást tesszük:
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. r.) szabályozza.
Belterületen – avar és kerti hulladék égetése
A 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése alapján „Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.”
A Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselő testülete önkormányzati rendeletben szabályozza a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat.
Az önkormányzati rendeletben szabályozott időszakokról és feltételekről az önkormányzattól kell érdeklődni, mely nem lehet ellentétes a jogszabályi környezet rendelkezéseivel.
Kerti égetés tűzvédelmi szabályai:
- kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés, ha feltámad a szél annak erősségétől függően a tűzet azonnal el kell oltani,
- a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,
- a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,
- az öltözet a szabadtéri tűz tulajdonságaihoz igazodjék (kerülni kell a bő, lebegő ruházatot, a tűz közelségét),
- a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlő),
- az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
- az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.
A 306/2010. Korm. r. 27. § (3) bekezdése alapján a „lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”
A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 67/1998. Korm. r.) állapít meg speciális szabályokat. A 67/1997. Korm. r. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében „az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növényegészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.”
Tehát a 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése általános jelleggel
- megtiltja hulladék nyílt téri égetését,
- valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.
Természeti területen – gyep, nád
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.”
Erdőben és 200 m-es körzetében
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza.
Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”
A kivételek:
- vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,
- erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,
- mészégető és faszénégető helyen.
Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter – átmeneti időre – általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.
Az Etv 65. § (5) bekezdése alapján „tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.”
Tehát tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkoznak.
Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az élet– és vagyon biztonságot szem előtt tartva az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet alábbi előírásait kell betartani:
239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
606. § (1) Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
(2) A tervezett – az (1) bekezdés szerinti – égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.
(6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani,
d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Kérem Jegyző Urat/Hölgyet a tájékoztatás tudomásul vételét, valamint a fentiekről a lakosságot tájékoztatni szíveskedjen.
Püspökladány, 2012. április 4.
Tisztelettel:
Lövei Csaba sk.
tű. alezredes
Kirendeltség-vezető
Készült: 1 példányban
Egy pld.: 4 oldal
Küldve: E-mail-en
Kapja: 33 Önkormányzat Jegyzője
1. Bakonszeg Önkormányzat Jegyzője
2. Báránd Önkormányzat Jegyzője
3. Berekböszörmény Önkormányzat Jegyzője
4. Berettyóújfalu Önkormányzat Jegyzője
5. Bihardancsháza Önkormányzat Jegyzője
6. Biharkeresztes Önkormányzat Jegyzője
7. Biharnagybajom Önkormányzat Jegyzője
8. Bihartorda Önkormányzat Jegyzője
9. Csökmő Önkormányzat Jegyzője
10. Darvas Önkormányzat Jegyzője
11. Földes Önkormányzat Jegyzője
12. Furta Önkormányzat Jegyzője
13. Gáborján Önkormányzat Jegyzője
14. Kaba Önkormányzat Jegyzője
15. Komádi Önkormányzat Jegyzője
16. Körösszakál Önkormányzat Jegyzője
17. Körösszegapáti Önkormányzat Jegyzője
18. Magyarhomorog Önkormányzat Jegyzője
19. Mezőpeterd Önkormányzat Jegyzője
20. Mezősas Önkormányzat Jegyzője
21. Nagyrábé Önkormányzat Jegyzője
22. Nádudvar Önkormányzat Jegyzője
23. Püspökladány Önkormányzat Jegyzője
24. Sáp Önkormányzat Jegyzője
25. Sárrétudvari Önkormányzat Jegyzője
26. Szentpéterszeg Önkormányzat Jegyzője
27. Szerep Önkormányzat Jegyzője
28. Tetétlen Önkormányzat Jegyzője
29. Told Önkormányzat Jegyzője
30. Újiráz Önkormányzat Jegyzője
31. Váncsod Önkormányzat Jegyzője
32. Vekerd Önkormányzat Jegyzője
33. Zsáka Önkormányzat Jegyzője Irattár